Több, mint egy éve hivatalosan is pesti vagyok. Aszfalt- és házrengeteg. Télen nagyon szürke, nyáron nagyon forró... Látszólag lélektelen, sokak szerint élhetetlen város.... de itt lakom...
lakom... de élek-e...
...és játszani kezdek... vadászni... az élet apró csodáira...
...és játszani kezdek... vadászni... az élet apró csodáira...
...mikor süt ki a nap egy esős héten... melyik reggel hallom énekelni a rigót a bérház belső udvarán...
és egyik nap hazafelé egy 1,5 éves kicsi lány úgy tekintget ki a metróból, hogy arcát az ablaknak nyomja, és egy-egy paca az orra és a homloka az üveglapon... hangtalan kacagok, és anyja rám nevet.