Van, hogy egész nap esik.
Az ég szürke, a munka épp kicsit ráérős, kicsit ugyanolyan.
De reggel az évek óta nem látott buszsofőr fogad széles mosollyal, az aluljáró lépcsőjén csomagjával felfelé evickélő néni kedvesen köszöni meg a felajánlott segítséget.
Kollégáim pedig - szürkeség ide vagy oda - lelkesen, kérés nélkül segítenek az irodai rendezkedésben, és számolatlanul bókolnak, milyen csinos vagyok aznap...
Az eső pedig továbbra is esik, az ég pedig szürke.
De csak odakinn...
